Az ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszéke az ókortudományok köréből, azon belül is az Ókori Mezopotámia kultúrájával és történetével foglalkozó assziriológia; illetve a zsidó tudományok széles körét felölelő hebraisztika területén kínál egyetemi szintű alap- és mesterszintű, továbbá posztgraduális képzéseket. A Tanszék az MTA Judaisztikai Kutatócsoportjával együttműködve végez oktatási és kutatási tevékenységet.

Történetünk

Az ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék története 1987-re nyúlik vissza, amelyben a Memorial Foundation for Jewish Culture (New York) támogatásával létrejött az MTA Judaisztikai Kutatóközpontja Komoróczy Géza professzor vezetésével. A Kutatóközpont a zsidó kultúrával és hagyományokkal (beleértve a bibliai és rabbinikus hagyományokat is); illetve a zsidó történelemmel kapcsolatos kutatásokat tűzte ki célul, különös tekintettel a magyarországi zsidóság történetére. A kutatás mellett a célok között szerepelt az első magyarországi hebraisztika egyetemi szak létrehozása is – elsőként Magyarországon.

A Tanszék hivatalosan 1989-ben alakult meg Komoróczy Géza professzor vezetésével Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék néven, az ELTE Bölcsészettudományi Karán belül. Később tanszékünk az Ókortudományi Tanszékcsoporthoz csatlakozott.

Oktatási filozófiánk

A Tanszék eredetileg két (osztatlan, 10 féléves) egyetemi szakot kínált. A sumer és akkád nyelvekre, illetve az Ókori Mezopotámia kultúrájára, régészetére és történelmére koncentráló assziriológia szakot; illetve a (bibliai, rabbinikus és modern) héber illetve arámi nyelvekre, és ezek segítségével a zsidóság ókori, középkori és modernkori történelmével, hagyományaival, irodalmával foglalkozó hebraisztika szakot. Mindkét szakunkat a kezdetektől fogva világviszonylatban is kiemelkedő színvonalú nyelvoktatás jellemezte – a forrásszövegek eredeti nyelven történő feldolgozása mellett nagy hangsúlyt helyezünk az objektív történészi és régészeti módszertanra, és – többek között e két szak közös működtetésével, közös könyvtárával és tanrendi átfedéseivel – az összehasonlító nyelv- és történettudományra, kutatóink és hallgatóink széles látókörének megteremtése igényével.

A hebraisztika szak hagyományosan három szakaszra bomlott. Az első, bevezető szakasz a bibliai héber és arámi nyelveket és a bibliatudományok alapjait adta át, és egy nagy, átfogó bibliai szigorlattal zárult le. Már ebben a szakaszban is volt lehetőségük a hallgatóknak a Biblián túli kitekintésre pl. további közel-keleti nyelvek (ugariti, szír, akkád stb.) hallgatásával, illetve átfogóan az ókori Közel-Kelet kultúrájának és történelmének alapos tanulmányozásával.

A szak második szakasza a rabbinikus héber nyelvvel és irodalommal, ezen belül mélyebben a midrások, a misnai / talmudi hagyományok, a rabbinikus kommentárirodalom, responzumok, a kései héber költészet stb. tanulmányozásával foglalkozott, és egy átfogó szigorlattal zárult le, amely a nyelvészeti, irodalomtudományi, történeti ismereteken felül jelentős mennyiségű rabbinikus forrásszöveg eredeti nyelven történő ismeretét és értelmezését is magába foglalta.

Végül, a harmadik szakaszban a hallgatók specializálódhattak bibliai (Biblical Studies) vagy judaisztikai (Jewish Studies) szakirányokra – az első a bibliai és ókori közel-keleti kutatásokban mélyedt el posztgraduális szinten, többek között az akkád nyelv megismerésével és Biblián kívüli forrásszövegek olvasásával; az utóbbi pedig a modern zsidó vallás és kultúra területén nyújtott átfogó ismereteket, többek között a jiddis nyelv és irodalom tanulmányozásával.

Az ókori (és rabbinikus) héber nyelv alapos ismerete mellett a szak elvárta a modern héber nyelv (ivrit) ismeretét is, amelyből a hallgatók egy középfokú (gimel) nyelvvizsga-szintű záróvizsgát tettek. Ezen felül – más, ókori nyelvi szakhoz hasonlóan – eredetileg a latin és ógörög nyelvekből is egyetemi szigorlatot kellett tenniük a hallgatóknak.

A 2003/2004-es tanévtől kezdődően megnyitottuk doktori iskolánkat is.

Oktatás a bolognai rendszerben

A bolognai rendszer nem hagyta érintetlenül a mi oktatási rendszerünket sem, amely jelenleg alap- (BA) és mesterképzésre (MA) tagozódik.